Mi az a rasztergrafika?
A rasztergrafika, más néven pixelgrafika olyan digitális kép, mely minden képpontját egyedileg definiálunk. Ezeket a képpontokat pixeleknek nevezzük. Ebből adódik az előny is és egyben hátránya is. A fotótechnikai alkalmazások az egyszerű adatszerkezet miatt előszeretettel alkalmazzák, ellenben mivel meghatározott képpontból tevődik össze az adott kép, így nagyítás és egyéb méretbeli manipulálás torzíthatja a kép minőségét. Nagyjából ezt úgy érdemes elképzelnünk, hogy adott egy meghatározott méretű hálónk, mely minden egyes elemét színes négyzetek, tehát pixelek töltenek be. Ezeknek együttese alkotja a bitmap grafikát. Természetesen minél nagyobb felbontású egy raszteres kép annál kevésbé tűnik fel ez a tény. Viszont ha elkezdünk belenagyítani a képbe egy bizonyos nagyításon túl már látni lehet ezeket a négyzet alakú képpontokat.
A képek méretét a képet alkotó bitmap méretével írjuk le. Ez azt jelenti, hogy hány pixel széles, illetve hány pixel magas a kép. Például az 1920*1080-as méret azt jelenti, hogy vízszintesen egy sorban 1920 képpont található, míg egy függőleges oszlopban pedig 1080 képpont. Ebből az következik, hogy egy ekkora méretű képet 1920*1080 = 2.073.600 képpont alkot meg.
Másik fogalom melyet meg kell említeni a képfelbontás. A képfelbontás a képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/hüvelyk (angolul dot per inch, dpi). Az átlagos 72 dpi felbontás azt jelenti, hogy 1 négyzethüvelyknyi területen 72×72 = 5184 képpont található. Ez a szám minél magasabb, annál jobb a kép minősége, annál több részlet jelenik meg rajta. A forgalomban levő átlagos monitorok 72 - 96 dpi felbontásúak. A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 dpi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén.
Nyomdai anyagok előkészítésére a 300 dpi felbontás a javasolt. Míg a szemünk nem vesz észre jelentős különbséget a digitális kijelzőkön, a nyomtatott képeken már jobban szembetűnik a különbség. A 300 dpi már optimálási felbontásnak tekinthető, hogy a kinyomtatott képeink megfelelő minőségben és részletességgel jelenjenek meg.
Raszter grafikus képek készítésére és szerkesztésére számos program áll rendelkezésünkre, kezdve a Windows alapértelmezett Paint elnevezésű programjától, a Linux körökben ismert Gimp-en át a közismert Adobe Photoshop-ig. Ha téged is érdekel a képszerkesztés tudománya, akkor neked ajánljuk a Photoshop tanfolyamunkat.