8 híres betűtípus és alkotóik, akik meghódították a világot
A legnevesebb betűtípusokat mindenhol ismerik és használják szerte a világban. Minden népszerű betűtípus mögött meghúzódik egy történet; jött egy dizájner, kapcsolódott hozzá egy történet, majd rajongókra lelt.
A következőkben ismerjünk meg alaposabban néhány betűtípust és a hozzájuk kapcsolódó történetet! A betűtípusok népszerűségét bátor lépések alapozták meg, mielőtt a vizuális világ fontos szereplői váltak.
Helvetica
Kép forrása: Wikimedia Commons
Tervezők: Max Miedinger és Edouard Hoffman
A betűkészlet stílusa: Sans-serif
A betűtípus története 1957-ben kezdődik, az akkori Svájcban. Max Miedinger eredetileg festő szeretett volna lenni, de édesapja nem nézte jó szemmel fia ilyen jellegű ambícióit, valamilyen gyakorlatiasabb szakmát szánt neki. 30 évvel később Miedinger és társa, Edouard Hoffman létrehozta a Helvetica típustervét. Szükség volt egy semleges betűtípusra, ami remekül alkalmazható a legtöbb jelölés esetén – ezt az űrt töltötte be a Helvetica és ennek köszönhető a sikere is.
A Helvetica egyike lett a legtöbbször alkalmazott betűtípusoknak. Láthattuk a Helvetica című filmben, de a Jeep, Lufthansa, American Apparel és Crate&Barrel logójában is ezzel a betűvel találkozhatunk. A New York-i metró jelzéseit szintén Helvetica-val készítették.
Bodoni
Kép forrása: Vogue Me and My Magazines
Tervező: Giambattista Bodoni
A betűkészlet stílusa: Serif
Olaszországban járunk, 1798-ban... Giambattista Bodoni-t ekkor kezdték hivatalos betűszedőként alkalmazni az olasz herceg szolgálatában. Munkájával rendkívül elégedettek voltak, így Bodoni hamarosan a pármai hercegi nyomda élén találta magát. Abban az időben ennél aligha lehetett magasabbra jutni a szakmában. A ma Bodoni néven ismert betűtípus az ő betűszedő munkáján alapul.
A Bodoni típus használata ma is elterjedt; gondoljunk a Vogue magazinra, a Mamma Mia plakátokra vagy a Nirvana és a Columbia Records arculatára.
Times New Roman
Kép forrása: flickr, Denise Chan szerzőtől
Tervező: Victor Lardent
A betűkészlet stílusa: Serif
1931-ben Angliában Stanley Morison egy szaklapban kíméletlen kritikával illette a The Times tipográfiáját. Morison nem tudott ugyan rajzolni, tipográfiai és esztétikai elvei azonban kivételesek voltak. Ezért maga mellé kérette Victor Lardent tervezőt, aki a megvalósításban volt segítségére. Kettejük munkájának köszönhetően jött létre a mai kor talán legismertebb betűtípusa.
Gondoljunk csak a szakdolgozatainkra! Mit olvastunk? Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, dupla sorköz... A könnyed olvashatósága teszi az egyik legsikeresebb választássá.
Futura
Kép forrása balról jobbra: Left to right: Gravity IMP Awards, American Beauty IMP Awards, Gone Girl IMP Awards
Tervező: Paul Renner
A betűkészlet stílusa: Geometrikus sans-serif
A Futura megszületése egy frankfurti nyomdában történt 1927-ben. A Futura betűtípust gyakran emlegetik tévesen az első geometrikus sans-serif betűként. A korábbi sans-serif típusokkal ellentétben itt már tökéletes mértani formákat tapasztalhatunk, ami elsősorban a körök esetében érhető tetten. A Futura hamar nagy népszerűségre tett szert, illetve kiállta az idő próbáját is.
Az időtállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy az elmúlt évek mozisikerei is ezt a betűtípust hívták segítségül; az Amerikai szépség, a Csillagok között, a Gravitáció vagy a Holtodiglan plakátjain is ezzel a betűvel találkozunk. Wes Andersen és Stanley Kubrick filmjeiben is gyakran találkozunk velük.
Frutiger
Kép forrása: flickr, Eric Caballero szerzőtől
Tervező: Adrian Frutiger
A betűkészlet stílusa: Sans-serif
A Frutiger betűtípus megtervezése a svájci Adrian Frutiger nevéhez fűződik. 1974-ben a Mergenthaler Linotype alkalmazásában létrehozta az Univers típust váltó Frutigert. Legelőször a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren alkalmazták, de hamar meghonosodott a nyomtatásban és a marketingben is. A tervező hitt abban, hogy a stílusa világosságot és „meztelenséget” képvisel.
Számos neves egyetem és kollégium választotta hivatalos arculati elemének, többek között a Claremont McKenna Kollégium, a Cornell Egyetem és a Dél-kaliforniai Egyetem. Több világváros utazási és közlekedés-tájékoztató jelzései is ezzel a betűtípussal készültek. A legjelentősebb és legismertebb alkalmazása mégis az Európai Unió fizetőeszközén látható, az eurón.
Garamont
Kép forrása: Abercrombie & Fitch
Tervező: Claude Garamont
A betűkészlet stílusa: régies serif
A Garamont az egyik legrégebbi betűtípus, ami ma is használatban van. A becslések szerint 1530 körül alakították ki Franciaországban. A politikai és társadalmi zűrzavarok korában egy új ötleteken alapuló hiteles betűtípusra volt szükség. Mára viszont az egyik legismertebb régies típussá nőtte ki magát.
Az egyik leggyakrabban használt betűkészletről van szó; a megszámlálhatatlan nyomtatott papír mellett az Abercrombie & Fitch logóban is megtekinthetjük.
Akzidenz-Grotesk
Kép forrása: Identifont
Tervező: Berthold nyomda
A betűkészlet stílusa: korai san-serif (groteszk)
Az Akzidenz-Grotesk betűtípus eredete bizonytalan, de a pletykák szerint a 19. század legutolsó éveiben született a Berthold nyomdában. Az évek során számos tervezőhöz kötötték már a fontok tényleges megalkotását, a későbbiekben mégis a nyomdához kötötték. A huszadik század közepén megtörtént a betűkészlet felülvizsgálata, illetve kibővítése. Ezt a változatot ismerjük és alkalmazzuk ma is.
Az Akzidenz-Grotesk betűtípus az Amerikai Vöröskereszt hivatalos tipográfiája, de a Brooklyn Nets kosárlabda csapat feliratain is ez szerepel. A '60-as években ezt a betűtípust alkalmazták a Volkswagen nyomtatott hirdetéseiben.
Avenir
Kép forrása: Wikimedia Commons
Tervező: Adrian Frutiger
A betűkészlet stílusa: geometrikus sans-serif
Az Avenir betűtípus Adrian Frutiger késői munkája 1988-ból. Az akkor már 60 éves svájci tervező élete legjobb munkájának nevezte.
Az Avenir meghatározó Amszterdam arculatában, gondoljunk csak a híres „I amsterdam” feliratra. Az Apple is szívesen használja ezeket a betűket a Maps programban.