Garantáltan becsapjuk a szemed!

Szerző: Bundi 2015.03.13. Színes a világ 0 Hozzászólás

Gyakran hallani azt a népszerű mondást, hogy „nem hiszek a szememnek”. Most bemutatunk néhány példát, melyeket akár te magad is elő tudsz állítani némi időráfordítással és egy kevés Photoshop tudással. Sőt mire a cikk végére érsz feltehetően eszedbe fog jutni sok-sok példa, amit már láttál a világban, de nem értetted, hogy miért nem érted.

Az asszimilációs jelenségek

Első példának nézzük meg a legismertebb, „színtévesztős” trükkök egyikét. A trükk lényege, hogy a szemünk nem képes egyszerre több színt egyidejűleg megfelelően kezelni. Ezért bizonyos esetekben nem ugyan azt a színt látjuk, mint amire számítanánk.

Készítsünk Photoshoppal egy üres, tetszőleges méretű téglalapot. Majd ezt töltsük ki egy színátmenettel, angol nevén gradient-el. Fontos, hogy vízszintesen legyen a színátmenet, tehát balról-jobbra, vagy jobbról-balra. Függőleges irányban nem lesz jól érzékelhető a jelenség.

Ezt követően a pipetta segítségével vegyünk egy színmintát az átmenet közepéről. Ha ez meg van, akkor ezzel a színnel készítsünk egy kisebb méretű téglalapot az átmenetes képünk közepére, ahogyan a példa képeken is látszik.

Készen is vagyunk. Ha jobban megnézed, annak ellenére, hogy egy homogén színnel töltöttük ki a kisebbik téglalapot, mégis színátmenetesnek érzékeljük azt. A trükk működik bármilyen színnel, nem muszáj szürkével dolgoznunk. A trükk magyarázata roppant egyszerű: szemünk ugyan képes érzékelni bármennyi színt, agyunk azonban már nem képes elkülöníteni a nagyon finom árnyalatokat, így automatikusan színátmenetet „képzel” a téglalapra is, mondhatni az egyszerűbb megoldást választja (tulajdonképpen az alapkép színátmenetét vetíti ki inverzben a téglalapra is). Ha ugyan ezt a képet jóval kevesebb színből állítjuk elő a program segítségével, akkor már szembetűnő lesz a trükk lényege.

Ugyan ezen az elven alapul a következő érzéki csalódásunk. Készítsünk egy szabályos rombuszt és most függőlegesen töltsük ki egy színátmenettel. A példában mi a kék szín 2 árnyalatát választottuk, tehát fentről világoskék, alulról pedig sötétkék átmenettel készítettük el a rombuszt.

Ezt követően helyezzük el ugyan ennek a rombusznak a másolatait, úgy, hogy minden oldalukon érintkezzenek egymással. Minél nagyobb felületet töltünk ki vele, annál látványosabb lesz majd a kísérlet végeredménye.

Ha elkészültünk a másolatok összeillesztésével és picit távolabbról megnézzük az egész képet egyben, azt látjuk, hogy minden vízszintes sorban más színűnek hatnak a rombuszok.

A mozgás illúziója

A most bemutatott képek nem GIF animációk. Hiszed vagy sem ezek is szintén állóképek, mégis a formáknak és színeknek köszönhetően az agyunk mozgást érzékel bennük.

Készítsünk egy szabályos kört és töltsük ki a rombuszos példánkban már említett színátmenettel. Ha van kedved hozzá szabadon díszítheted is, körvonallal, árnyékokkal. A díszítés nem fogja meghatározni a kísérlet kimenetelét, de szebben néz ki tőle a végeredmény.

Majd ha elkészült a körünk, tegyék a képen látható módon kör alakba a körünk másolatait, enyhén kitakarva az alatt lévőt. Fontos, hogy szabályos kört formáljunk a kisebb körökből.

Ha elkészült a kirakós, akkor látni fogjuk, hogy mintha ezek a kialakított körök forogni kezdenének.

Esetleg úgy látnánk, hogy ez bizony nem mozog, csak fókuszáljuk szemünket az egyik körről, a másikra: az fog mozogni, amelyiket periférikus látásunk segítségével érzékeljük.

Nem gond ha eleinte állóképnek látjuk: bámuljuk a képet pár másodpercig, és mozogni fog.

Ha még mindig nem mozog (nem mindenkinek egyforma ám a szeme és az agya sem!), akkor sem kell elkeserednünk: csináljuk meg ugyanezt, de használjunk egy bonyolultabb ecsetet (brush), például csillagot, madárkát, vagy bármilyen alakzatot (a Photoshopban jó párat találhatunk ezekből az ecset-szekcióban). Minél bonyolultabb az alakzat, annál inkább „mozogni” fog a kép.

Ha végképp émelyítő hatást akarunk elérni, akkor a legjobb, ha kis oválisokat (kávészemeket) készítünk, majd ezeket a Photoshop grid segítségével egyforma távolságra elhelyezgetjük. (Elég babra munka…) A képre rakott „szemeket” aztán egyesével forgassuk el 30 fokkal. Ha egy függőleges sorral készen vagyunk, át is másolhatjuk a következő sorba, de nagyon fontos, hogy a move (mozgatás) eszközzel toljuk el az új sort egy „babszemmel” feljebb.

Ha kitöltöttük ezzel a technikával a teljes felületet, akkor láthatjuk, hogy a kép szinte azonnal hullámozni kezd. Lenyűgöző jelenség.

Múlt századok átverései

Természetesen nem csak a Photoshoppal készült képek képesek megtéveszteni az érzékeinket. A múlt századokban nem is voltak ilyen eszközök adottak mégis nagyon sok hasonló paradoxont jegyeztek fel. Most bemutatunk ezekből is jó néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. Pörgő gyűrűk

Ha a középpontot nézed és közelebb mozdítod a fejedet a képernyőhöz, mozogni fognak a gyűrűk egymáshoz képest. Ha pedig távolabb mozdítod a fejedet, az ellenkező irányba fognak mozogni.

2. Blivet

Ez egy viszonylag híres illúzió egy lehetetlen tárgyról. Nézd meg jól a szárakat és hogy hova vezetnek.

3. A szörnyek illúziója.

Ez az egyik leghíresebb optikai illúzió, minden pszichológiával foglalkozó könyvben megtalálod. A lényeg, hogy a 2 szörny mérete pontosan megegyezik. Nem hiszed el? Mérd le őket vonalzóval. Agyunk automatikusan módosítja a látott kép méretét ha azt távolinak véli, így kompenzálja azt, hogy nagyobb, mint amekkorának tűnik.

4. Jastrow illúziója

Robert Jastrow után nevezték el 1889-ben. Az alsó figura nagyobbnak tűnik, mint a felső. Pedig pontosan ugyanakkorák. Azért tűnik így, mert az A ábra rövidebb oldala pontosan a B ábra hosszabb oldala mentén fut.

5. Penrose háromszög

Mint a Blivet, ez is egy lehetetlen tárgy.

6. Fekete-fehér

Nézd a kép közepét 30 mp-is, majd nézz el egy lehetőleg fehér falra. Mit látsz?

7. Zöllner illúzió

Ez az illúzió Johann Karl Friedrich Zöllner után lett elnevezve. A hosszú vonalak teljesen párhuzamosak. Nem hiszed? Fogj megint vonalzót.

8. Hering illúziója

A 2 vörös vonal teljesen egyenes és párhuzamos, mégis úgy tűnik, mintha kifelé ívelnének. Ezt az illúziót a Német pszichológus Ewald Hering fedezte fel, aki úgy magyarázta az illúziót, hogy az agyunk túlbecsüli a szögeket a vonalak metszésénél.

9. Titchener körök

Elő a vonalzót megint, hiszen a 2 narancssárga kör pontosan ugyanakkora. Ezt az illúziót Ebbinghaus illúzióként is ismerik, és a mai napig nem tudják pontosan, hogy agyunk miért így interpretálja a köröket.

10. Statikus mozgás

Ez nem egy animált kép, csupán úgy látjuk, mintha mozogna, amikor mozog a szemünk. Próbáld ki, nézz mereven egy pontra, és a mozgás megáll. De ha elindul a szemed, a kép újra mozogni kezd. Az illúzió a szín kontrasztok és a körök méreteinek összhatása miatt alakul ki.

11. Lila futó.

Nézd a kép közepét. Pár másodperc múlva egy zöld kört fogsz látni, ami megy körbe-körbe. Nézd tovább pár másodpercig, és el fognak tűnni a lila körök, és csak a körbemenő zöld kör marad.

12. Sakktábla árnyéka

Ez is egy hihetetlen illúzió, amit Edward Adelson publikált először. Az a kocka és a B kocka színei pontosan ugyanazok, vagyis a szürke ugyanazon árnyalata. Nem hiszed? Vedd elő a Photoshop-ot, és nézd meg a színkódokat. Hihetetlen.

13. Maurits Cornelis Escher "lehetetlen kockája"

A képen egy szabályos kockát láthatunk, avagy mégsem. Az illúzió lényege, hogy az egyik párhuzamos vonal nem a megfelelő módon van meghúzva. Távolról kockának látszik, de mégis játszik a tér illúziójával.

14. Escher lépcső

A képen mindenki felfelé megy, és felfelé.. majd megint felfelé... végül visszaér ahonnan indult, holott egyfolytában felfelé haladt.

15. Herman-rács

Az alábbi, akár Photoshopban is könnyedén reprodukálható képen az az érdekes, hogy csupán fekete kockákból áll, mi mégis látjuk a szürke illetve fehér pontokat is. Vajon a a pontok szürke, vagy fehér színűek? És valóban ott vannak, vagy csak a szemünk játszik velünk? További érdekesség képen gondoljunk bele, hogy ez az optikai csalódás milyen kihívások elé állítják a laptopokon ismert billentyűzet gyártókat.

16. Gömb illúziója

Itt látszólag össze-vissza vonalakat látunk, de ha betöltjük őket egy képszerkesztőbe, és ellenőrizzük a vonalakat, kiderül, hogy a valójában egyenesek, és az egyenesek párhuzamosak. Ezt a stílust később, a magyar származású Victor Vasarely fejlesztette tökélyre - nagy kár, hogy nem kortárs művész volt, bizonyára csodákat tudna tenni Photoshopban.

Még egy kis érdekesség

Tudod miért zöld, illetve piros a nemzetközileg elfogadott színe a forgalomirányító lámpáknak? Mert a szemed receptorainak 2 ellentétes felén kerül leképzésre, így az agyad gyorsan meg tudja különböztetni a két színt egymástól. Még akkor is, ha fáradtak vagyunk, vagy akár színtévesztők, rosszabb esetben színvakok lennénk.

Végezetül

Ha szeretnéd te is mélyebben elsajátítani azon grafikus szerkesztőprogramok használatát, melyekkel ezek a képek nagy része is készült és szeretnéd te is elkészíteni ezeket a trükköket a leírásokban vázolt technikákkal, akkor számodra indítjuk Photoshop tanfolyamunkat. Várunk szeretettel!