Így változtak a világ legnagyobb márkái a szemünk előtt...
A történelem során a vállalatok mindig arra törekedtek, hogy megőrizzék a logójuk és az arculatuk legfőbb jellegzetességeit és íveit. A nagy cégek arculatának sikerét sokszor az idő határozta meg; figyeljük meg például az Apple logóját, amelyben az alma 1976 óta alig változott valamicskét, csupán szénbéli eltéréseket figyelhetünk meg. Sok vállalat viszont szükségesnek ítélte meg a logók jelentősebb átalakítását; például a Caterpillar, a Shell és a Pepsi logói sokszor nagyobb változáson estek keresztül, amely során szinte teljesen megváltozott a grafikájuk.
A cikkünkben összehasonlítjuk az elmúlt évtizedek logóit és megvizsgáljuk, hogyan változtak az idő előrehaladtával. Megvizsgáljuk a trendeket, amelyek meghatározónak bizonyultak a profitorientált arculattervezésben.
1930-as és '40-es évek: A komplex illusztrációk kimennek a divatból
A 30-as és 40-es évek időszaka az egyszerűsítés korszakát jelentette a dizájn történelemben. A sort talán a Caterpillar nyitotta meg, ugyanis 1931-ben lecserélte a mókásnak nevezhető betűit egy sokkal modernebb és elfogadhatóbb talpas betűtípusra. 1935-ben a Kodak lépett egy merészet és lecserélte a 1907-ben megalkotott eredeti logóját. Az új Kodak logó egy egyszerű serif betűtípusra épült.
A VW sem tétlenkedett sokáig; 1939-ben a túlbonyolított logóját egy jóval egyszerűbb változatra csupaszította le. Egy évvel később, 1940-ben a Pepsi is megszabadult az 1906-os tervezésre épülő logójától. Természetesen itt is egyszerűsítés történt, noha a Pepsi elsődleges figyelmet fordított az arculat megőrzésének. A betűk túldíszítettsége némileg mérséklődött és kikerült belőle a kapcsolt szöveges tartalom, a felismerhetőséget viszont sikerült megőrizni.
A legnagyobb változást talán az IBM produkálta, amely a nagyméretű szöveges logóját (Business International Machines) csupán három betűre cserélte.
A legtöbb esetben azt láthatjuk, hogy a logók nem lettek jobbak, hanem egyszerűen a dizájn művészet és a trendek változtak meg. Az 1925-ös Caterpillar logó tele volt bájjal, amely szinte megszólította a gazdát. Az 1907-es Kodak monogram erős, arányos és átgondolt volt. Az 1930-as VW logó ötletes volt, amely magától értetődő módon vizuálisan közvetített.
A korszak elvárásai rányomták a bélyegüket a logókra; mindegyiknek valamilyen módon alkalmazkodnia kellett a kor stílusához. Sokat ezek közül a márkák első megjegyezhető arcának nevezhetünk.
A lejátszódó folyamatokat talán úgy képzelhetjük el, mint „A” és „B” stílust; az „B” stílus megjelenésével véget ért az „A” stílus uralma. Az esztétikai változásokat még igen sokszor megfigyelhetjük majd a XX. század folyamán.
'50-es és '60-as évek: Jön a Sans serif!
Az '50-es és '60-as években egyértelműen a serif betűtípusok váltak meghatározóvá a logókészítésben. A sort a Lego nyitotta meg; egy alig néhány éves aláírás-szerű grafikával épített logót cserélték le sokkal egyszerűbb változatra. A Shell sem maradhatott ki a sorból; az ő esetükben rengetegszer változott kisebb vagy nagyobb mértékben a logó. Természetesen követték a trendeket és 1955-ben ők is egy serif változattal rukkoltak elő.
1957-ben a Caterpillar is csatlakozott a többiekhez; ők is egy markánsabb, keményebb megjelenést választottak. 1962-ben a Pepsi is felhagyott a kacskaringós betűkkel és egy sokkal tisztább megjelenést választott. Még ugyanebben az évben debütált a Walmark, nem meglepő módon szintén egy serif betűtípussal. Végül pedig a Chevrolet is feladta az eredeti betűit egy letisztultabb serifért. És még csak 1962-t írtunk.
A vélemények megoszlanak; ez az időszak a serif és a sans serif változásairól szólt, ugyanakkor nem beszélhetünk egyértelműen a dizájn történet égbeszökő fejlődéséről. Mindenesetre az elsődleges cél részben megvalósulni látszott; az új logók képesek voltak örökíteni az előző verziót.
'70-es évek: Élesebb, fényesebb formák és negatív tér
A '70-es évek változása egyértelműen az élesebb és fényesebb formákban nyilvánult meg, ugyanakkor egy ezidáig kevésbé alkalmazott megjelenés lépett reflektorfénybe, a negatív tér. 1971-ben a Shell és a Kodak újratervezte a logóját; noha az alap koncepció megmaradt, már sokkal élesebb vonalakkal és elegánsabb szögekkel találkozhattunk. A Shell ekkor kezdte alkalmazni a máig érvényben lévő határozottabb bordázást, a Kodak pedig a negatív tér hatását hívta segítségül.
1972-ben született meg a híres IBM logó, amely Paul Rand munkáját dicséri. Máig gyakorlatilag változatlan formában ismerjük; a betűket vízszintes vonalak alkotják, ahol a negatív tér hatása szolgáltatja a formát. A Pepsi sem szeretett volna kimaradni a sorból, ezért 1973-ban megújította és leegyszerűsítette a logóját, szintén a negatív teret hívva segítségül. A VW gyakorlatilag ugyanazt hajtotta végre, mint a Pepsi; egyszerűsített és negatív térbe helyezte a megjelenést. Jó néhány évvel később, 1989-ben a Caterpillar megalkotta a mára ikonikussá vált sárga háromszöges logóját, ami az „A” betű negatív terét használta fel sikeresen.
A negatív tér kihasználása azóta is kedvelt módszernek bizonyul. Számos nagy márka alkalmazta és alkalmazza azóta is; amelyek akkoriban nem kezdtek bele ennek a megjelenési módnak a alkalmazásába, jellemzően a későbbi évtizedekben tettek kísérletet.
2000-es évek: a 3D kora
A 2000-es évek eleje 3D lázat indított el a logótervezésben is. Érdekes módon az efféle tervezés szembemegy a mindenkori ajánlásokkal, hiszen egy logónak elméletileg „sokszorosíthatónak” kell lennie, ezekben az években mégis jellemző volt ez a fajta váltás. 2000-ben a Chevrolet és a BMW is a 3D-be ültette át a logóját. 2003-ban a Chevron is csatlakozott a trendhez kék és piros összehajtott szalagokkal. 2003-ban a Ford, majd 2005-ben a Pepsi is követte a divatot. Utóbbi a robbanásszerű kék grafikával különleges látványt ért el.
Sokan annak a véleménynek adnak hangot, hogy ebben az időszakban sikerült a leggyengébb esztétikai relevanciát megvalósítani. Hamisnak és megfoghatatlannak bizonyultak ezek az elemek. Kétségtelen viszont, hogy a 3D technika az újítás erejével hatott; ez volt a trükk a 2000-es években.
Napjaink: Új váltás
Mi a kereskedelmi trend napjaink logótervezésében? Egyesek szerint a lapos kivitel, mások szerint a serif betűtípus, megint mások szerint a vizuális játékosság. Az igazat megvallva, ezt nehéz megállapítani; napjaink irányvonalát az elmúlt időszakok sikeres trendjei határozzák meg. A IBM továbbra is a negatív teret alkalmazza, a Pepsi a 3D és a lakos dizájnt elegyíti, a Kodak megelégedett egy egyszerű sans serif betűtípussal, a Walmart sima 2D-s technikát alkalmaz.
Talán a mai kor az első, amikor nem jellemzőek a trendek. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a trükkök helyett a hatás érvényesül. Nem arra kell törekednünk, hogy eredeti dolgot hozzunk létre, hanem egyszerűen csak jót.