Így változtak a világ legnagyobb márkái a szemünk előtt...

Szerző: Bundi 2015.07.30. Színes a világ 0 Hozzászólás

A történelem során a vállalatok mindig arra törekedtek, hogy megőrizzék a logójuk és az arculatuk legfőbb jellegzetességeit és íveit. A nagy cégek arculatának sikerét sokszor az idő határozta meg; figyeljük meg például az Apple logóját, amelyben az alma 1976 óta alig változott valamicskét, csupán szénbéli eltéréseket figyelhetünk meg. Sok vállalat viszont szükségesnek ítélte meg a logók jelentősebb átalakítását; például a Caterpillar, a Shell és a Pepsi logói sokszor nagyobb változáson estek keresztül, amely során szinte teljesen megváltozott a grafikájuk.

A cikkünkben összehasonlítjuk az elmúlt évtizedek logóit és megvizsgáljuk, hogyan változtak az idő előrehaladtával. Megvizsgáljuk a trendeket, amelyek meghatározónak bizonyultak a profitorientált arculattervezésben.

1930-as és '40-es évek: A komplex illusztrációk kimennek a divatból

Így változtak a világ legnagyobb márkái a szemünk előtt...

A 30-as és 40-es évek időszaka az egyszerűsítés korszakát jelentette a dizájn történelemben. A sort talán a Caterpillar nyitotta meg, ugyanis 1931-ben lecserélte a mókásnak nevezhető betűit egy sokkal modernebb és elfogadhatóbb talpas betűtípusra. 1935-ben a Kodak lépett egy merészet és lecserélte a 1907-ben megalkotott eredeti logóját. Az új Kodak logó egy egyszerű serif betűtípusra épült.

A VW sem tétlenkedett sokáig; 1939-ben a túlbonyolított logóját egy jóval egyszerűbb változatra csupaszította le. Egy évvel később, 1940-ben a Pepsi is megszabadult az 1906-os tervezésre épülő logójától. Természetesen itt is egyszerűsítés történt, noha a Pepsi elsődleges figyelmet fordított az arculat megőrzésének. A betűk túldíszítettsége némileg mérséklődött és kikerült belőle a kapcsolt szöveges tartalom, a felismerhetőséget viszont sikerült megőrizni.

A legnagyobb változást talán az IBM produkálta, amely a nagyméretű szöveges logóját (Business International Machines) csupán három betűre cserélte.

A legtöbb esetben azt láthatjuk, hogy a logók nem lettek jobbak, hanem egyszerűen a dizájn művészet és a trendek változtak meg. Az 1925-ös Caterpillar logó tele volt bájjal, amely szinte megszólította a gazdát. Az 1907-es Kodak monogram erős, arányos és átgondolt volt. Az 1930-as VW logó ötletes volt, amely magától értetődő módon vizuálisan közvetített.

A korszak elvárásai rányomták a bélyegüket a logókra; mindegyiknek valamilyen módon alkalmazkodnia kellett a kor stílusához. Sokat ezek közül a márkák első megjegyezhető arcának nevezhetünk.

A lejátszódó folyamatokat talán úgy képzelhetjük el, mint „A” és „B” stílust; az „B” stílus megjelenésével véget ért az „A” stílus uralma. Az esztétikai változásokat még igen sokszor megfigyelhetjük majd a XX. század folyamán.

'50-es és '60-as évek: Jön a Sans serif!

Az '50-es és '60-as években egyértelműen a serif betűtípusok váltak meghatározóvá a logókészítésben. A sort a Lego nyitotta meg; egy alig néhány éves aláírás-szerű grafikával épített logót cserélték le sokkal egyszerűbb változatra. A Shell sem maradhatott ki a sorból; az ő esetükben rengetegszer változott kisebb vagy nagyobb mértékben a logó. Természetesen követték a trendeket és 1955-ben ők is egy serif változattal rukkoltak elő.

1957-ben a Caterpillar is csatlakozott a többiekhez; ők is egy markánsabb, keményebb megjelenést választottak. 1962-ben a Pepsi is felhagyott a kacskaringós betűkkel és egy sokkal tisztább megjelenést választott. Még ugyanebben az évben debütált a Walmark, nem meglepő módon szintén egy serif betűtípussal. Végül pedig a Chevrolet is feladta az eredeti betűit egy letisztultabb serifért. És még csak 1962-t írtunk.

A vélemények megoszlanak; ez az időszak a serif és a sans serif változásairól szólt, ugyanakkor nem beszélhetünk egyértelműen a dizájn történet égbeszökő fejlődéséről. Mindenesetre az elsődleges cél részben megvalósulni látszott; az új logók képesek voltak örökíteni az előző verziót.

'70-es évek: Élesebb, fényesebb formák és negatív tér

A '70-es évek változása egyértelműen az élesebb és fényesebb formákban nyilvánult meg, ugyanakkor egy ezidáig kevésbé alkalmazott megjelenés lépett reflektorfénybe, a negatív tér. 1971-ben a Shell és a Kodak újratervezte a logóját; noha az alap koncepció megmaradt, már sokkal élesebb vonalakkal és elegánsabb szögekkel találkozhattunk. A Shell ekkor kezdte alkalmazni a máig érvényben lévő határozottabb bordázást, a Kodak pedig a negatív tér hatását hívta segítségül.

1972-ben született meg a híres IBM logó, amely Paul Rand munkáját dicséri. Máig gyakorlatilag változatlan formában ismerjük; a betűket vízszintes vonalak alkotják, ahol a negatív tér hatása szolgáltatja a formát. A Pepsi sem szeretett volna kimaradni a sorból, ezért 1973-ban megújította és leegyszerűsítette a logóját, szintén a negatív teret hívva segítségül. A VW gyakorlatilag ugyanazt hajtotta végre, mint a Pepsi; egyszerűsített és negatív térbe helyezte a megjelenést. Jó néhány évvel később, 1989-ben a Caterpillar megalkotta a mára ikonikussá vált sárga háromszöges logóját, ami az „A” betű negatív terét használta fel sikeresen.

A negatív tér kihasználása azóta is kedvelt módszernek bizonyul. Számos nagy márka alkalmazta és alkalmazza azóta is; amelyek akkoriban nem kezdtek bele ennek a megjelenési módnak a alkalmazásába, jellemzően a későbbi évtizedekben tettek kísérletet.

2000-es évek: a 3D kora

A 2000-es évek eleje 3D lázat indított el a logótervezésben is. Érdekes módon az efféle tervezés szembemegy a mindenkori ajánlásokkal, hiszen egy logónak elméletileg „sokszorosíthatónak” kell lennie, ezekben az években mégis jellemző volt ez a fajta váltás. 2000-ben a Chevrolet és a BMW is a 3D-be ültette át a logóját. 2003-ban a Chevron is csatlakozott a trendhez kék és piros összehajtott szalagokkal. 2003-ban a Ford, majd 2005-ben a Pepsi is követte a divatot. Utóbbi a robbanásszerű kék grafikával különleges látványt ért el.

Sokan annak a véleménynek adnak hangot, hogy ebben az időszakban sikerült a leggyengébb esztétikai relevanciát megvalósítani. Hamisnak és megfoghatatlannak bizonyultak ezek az elemek. Kétségtelen viszont, hogy a 3D technika az újítás erejével hatott; ez volt a trükk a 2000-es években.

Napjaink: Új váltás

Mi a kereskedelmi trend napjaink logótervezésében? Egyesek szerint a lapos kivitel, mások szerint a serif betűtípus, megint mások szerint a vizuális játékosság. Az igazat megvallva, ezt nehéz megállapítani; napjaink irányvonalát az elmúlt időszakok sikeres trendjei határozzák meg. A IBM továbbra is a negatív teret alkalmazza, a Pepsi a 3D és a lakos dizájnt elegyíti, a Kodak megelégedett egy egyszerű sans serif betűtípussal, a Walmart sima 2D-s technikát alkalmaz.

Talán a mai kor az első, amikor nem jellemzőek a trendek. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a trükkök helyett a hatás érvényesül. Nem arra kell törekednünk, hogy eredeti dolgot hozzunk létre, hanem egyszerűen csak jót.

Leírásaink azon kezdő és haladó programozóknak nyújtanak segítséget, akik már minimális szinten foglalkoztak weboldalkészítéssel. Ha szeretnél jobban elmélyülni a témában, vagy elsajátítani alapokat, még tovább fejlődni, akkor nézz körbe tanfolyam kínálatunkban, ahol a kezdőtől a profi szintig nyújtunk képzéseket a számodra.